Azokon a napokon, amikor éppen csak összefutottunk, mindig erősebb
voltam, mint a többi átlagos napon. Azokon a napokon, amikor rám
mosolyogtál, úgy éreztem nincs lehetetlen. Azokon a napokon, amikor
beszélgettünk is, táncoltam a tükör előtt, énekeltem a zuhany alatt,
nevettem a testvérem faviccein, és ezerszer meghallgattam a dalt, amit
te mutattál. Azokon a napokon amikor hozzám értél, bolondot csináltam
magamból ismeretlenek előtt, elmondtam az embereknek mennyire szeretem
őket, és nevettem míg a könnyem ki csordult. Azokon a napokon.. csak
miattad: tényleg önmagam voltam.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése